Kötésfajták túrabakancshoz

A legtöbben óvodás korukban megtanulják bekötni a cipőjüket, s utána nem is foglalkoznak többet a témával. Miért is kellene? Túrabakancsok esetében azonban nem árt, ha ismerünk egy-két „extrát”.

Túrabakancsot bekötni nem nagy művészet – szorosra meg kell húzni a fűzőt, aztán útnak lehet indulni. Na de mi történik, ha útközben valamilyen kellemetlenség ér, vagy menet közben derül ki, hogy a megvásárolt bakancs mégsem olyan kényelmes, mint amilyennek a boltban felpróbálva hittük? Erre valók az alábbi kötésfajták!

1. Sebészcsomó – a sarok csúszkálása ellen

Amikor a sarkunk túlságosan mozog a túrabakancsban, túl nagy nyomás nehezedik a láb elülső részére. A megoldás a sebészcsomó lehet, amelynek megkötéséhez először húzzuk ki cipőfűzőnket a lábszárunk és a lábfejünk találkozásáig. Ezután fogjuk meg a fűző két szárát, tekerjük körbe egymás körül kétszer, majd a fűzők szárait fűzzük tovább a következő lyukba. Hajtsuk végre még egyszer az előző lépést, majd a többi lyukba fűzzük bele a fűzőnket a szokásos módon.

2. Ablakfűzés – a lábfej felső részének nyomása ellen

Ha azt érezzük, a bakancsunk egy-egy ponton nyomja a lábfejünket, válasszunk olyan kötést, amely segít csökkenteni a nyomást. Húzzuk ki a fűzőket az alá a lyuk alá, amelynél a nyomást érezzük. A szokásos kereszt helyett függőlegesen, felfelé vezessük tovább a fűzőt felszabadítva ezzel a nyomás alól az adott felületet. A bakancs többi részét fűzzük be a szokott módon.

3. Lábujjkímélő fűzés – ha a lábujjaknak kényelmetlen

Ha nem a sarkunk csúszkál, és nem a lábfejünk felső részén érzünk nyomást, hanem a lábujjaink fájnak, egy egyszerű trükkel orvosolhatjuk a problémát. Először is, a fűzőt teljesen távolítsuk el a bakancsból. Másodszor, fűzzük vissza a szokott módon, de úgy, hogy a legalsó néhány lyukat kihagyjuk. Ezáltal lábujjaink „pluszhelyhez” jutnak, és kényelmesebben elférnek.

http://www.csupasport.hu/turazas/